Soron kívül

it_guru I 2009.10.19. 07:00

2011-től kötelező az elektronikus kommunikáció a különböző hatóságok között. Elsősorban örülünk, mint Vincent. Másodsorban azonban felhívnám a figyelmet a dátumra, nyomatékosítsuk, 2011. Könyörgöm, mi tartott ennyi ideig?  

Emlékszem, mikor lakást vásároltam mennyi idő és pénzem ment rá, hogy olyan egyszerű dolgokat, mint tulajdoni lap, vagy bejelentkezés elintézzek. Kedvencem amikor 3 óra várás után az ablaknál közlik, hogy nem ide kellett volna jönni, hanem amoda. Onnan persze visszaküldtek, mert hiányzott a diliflepni a papírról, vagy éppen nem lehelt rá háromszor a hivatali macska.

Persze nem csak ezért vagyok az elektronikus ügyintézés elkötelezett híve, egyszerűen itt a 21. század, tessenek haladni kérem. A hűtő konkrétan szól, ha elfogyott a tej, nem értem akkor egy lakásvásárláshoz miért kell három mázsa papírt tologatni.

A cikk sok érdekes elemet tartalmaz, ami nagyban meghatározhatja a magyar elektronikus közigazgatás jövőjét. Egyik sarkalatos pont a centralizáció, ez kifejezetten zavaró, legalábbis nekem. Ebben a témában egyébként kedves elgondolkodtató alkotás a Die Hard 4.0, ami érdekes leckét ad a centralizálás és a túlmodernizálás problémáiból, emellett abból is, hogy hogyan lehet rendőrautóval helikoptert felrobbantani. De komolyan, sosem árt, ha a hatalmi ágak szét vannak választva, nem kell, hogy bárki hozzáférhessen minden adatomhoz vagy hogy azok egy helyen legyenek tárolva.

Ennek ellenére úgy tűnik erős centralizációra lehet számítani, ha az adatkezelésben nem is, infrastruktúrában mindenképpen. Úgy tűnik az államilag felügyelt, fejlesztett és támogatott dolgokon kívül nem lesz semmi másnak helye a rendszerben. Ez nem csupán a szabadversenyt zárja ki, de ismét függővé teszi a felhasználót egy általa nem befolyásolható körülménytől. Ki tudja mennyi pénzt ölnek egy kívülálló számára ellenőizhetetlen rendszerbe és vajon milyen hibák találhatóak benne. Természetes, hogy az adattárolást, feldolgozást, továbbítást megtartja magának az állam, de az adatbevitel történhetne egyéni módon is. Nem csupán arról van szó, hogy teljesen hiába fektettünk az elektronikus aláírásba, ha az állam úgysem ismeri el, de arról is hogy valószínűeg kapunk egy újabb interfészt, ami kizárólag pc-n és internet exploreren kommunikál. Mi lesz azokkal akik linuxot használnak, vagy Macintosht, esetleg PDA-ról, telefonról neteznek?

Akik arról beszélnek, hogy a felhasználót nem lehet kényszeríteni az elektronika használatára azok elgondolkodhatnak azon, hogy vajon milyen lehetett amikor az embereket arra kényszerítették, hogy megtanuljanak írni és olvasni, hogy aláírhassanak. Hogyan is tűnt el a viaszpecsét, és lett helyette bélyegző. Mellékesen Finnországban jövő júliustól alanyi jogon jár az 1Mbites szélessávú internet, így kell ezt csinálni. Ezután az állam nyugodtan elvárhatja, hogy polgárai ne csak pornóra meg viccesvideóra haszálják a hálózatot.

Mi meg úgy járunk az elektronikus átállással, mint a rendszerváltással, a fájdalommentes folyamat közben sikerül sajátosan magyar módon elcseszni az egészet (vagy ellopni amit lehet belőe állami támogatások formájában). A végén kapunk valami alig használható izét és eltölthetünk éveket azzal, hogy kitapasztaljuk a kiskapukat. Aztán majd lehet sírni, hogy ez így nem jó, tetszettek volna forradalmat csinálni.