Zene nélkül mit lépek én?

it_guru I 2009.10.27. 07:01

A zeneipar szűkölését és kétségbeesett kapkodását látva mindenkinek világos lehet, reformok nélkül nem élhetnek túl a kiadók. Ahogy a dolgok eddig kinéztek a kiadók inkább harcoltak, ahelyett, hogy az átalakuláson gondolkodjanak.

Az eszetlen támadások, pereskedések (pl. Jammie Thomas-Rasset esete) csak a kiadók ellen heccelték a hangulatot, és nem csupán a vásárlók, de már a zenészek is kezdtek elpártolni tőlük. Az iTunes sikere mutatta meg, hogy van értelme a fizetős zeneszolgáltatásnak, de a hagyományos disztribúciós csatornáknak vége. Most úgy tűnik a kiadók végre inkább nyitnak a meglévő igények felé, ahelyett, hogy még inkább elidegenítenék az embereket.

Egy programozó cimborám fejében már rég megfogalmazódott a streaming zeneszolgáltatás (magyar probálkozás is van már rá!), amihez már csak a megfelelő hálózat szükségeltetik. Ekkor végleg eltűnnek a zenelejátszók, letöltések és az összes többi katyvasz. Elég egy szerver, ami tárol mindent és a felhasználó szabadon válogathat, hogy mit szeretne hallani. Amíg azonban az adatátvitel gyorsasága és a telefonos internetelérés ára nem változik, addig kénytelenek vagyunk a számokat valahol tárolni.

A Sony hazánkban most bevezetett megoldása valahol félúton van a streaming és a fizetős zeneletöltés között. A T-Mobile-lal összefogva már Magyarországon is elérhető a Play Now Plus. A szolgáltatás egészen pontosan egy fix havidíjas korlátlan zeneletöltés a telefonokra. Nyilván a tárolókapacitás véges, tehát a szerver teljes tartalmát úgysem tölti le senki, de a számok bármikor újra letölthetőek, nincs többé szükség fizikai tárolásra. A T-Mobil ezek mellett a zeneletöltésre használt adatforgalmat ingyenesként kezeli, a havi 2400 forint tehát 2400 forint, trükközés nélkül. Ehhez jön még a Sony Track ID szolgáltatása, amivel a rádióban hallott számokat azonosíthatjuk és tölthetjük le telefonunkra. Ilyenhez a Nokián már volt szerencsém Shazam ID néven, és mondhatom extrafasza dolog, tessék kipróbálni. Ha a fentiekhez hozzáveszem, hogy a Sony nem csak a legnagyobb kiadók által kezelt zenéket kínálja, hanem a hazai kiadók legtöbbjével is megegyezett, akkor az eseményt már forradalminak is merném nevezni. (Arról persze nincs szó, hogy az Artisjus milyen módon sarcolja meg majd a dolgot, de biztos vagyok benne, kitalálnak valamit.)

Nagy dolognak tartom, hogy a zeneipar végre észbekapott és még ha későn is, de igyekszik lépést tartani a fogyasztói igényekkel. Meglátjuk, hová vezet az út.

Mission Accomplished

it_guru I 2009.10.25. 07:19

Sajnos nem tudom mi vitte rá a Facebook fejlesztőit, hogy egy Iwiw alteregót hozzanak létre, de kétségtelen, a felhasználóknak nem tetszik az új módi. Például alakult is mindjárt a Facebookon egy tiltakozó csoport, melyhez két-három nap alatt annyian csatlakoztak, mint a teljes magyar Facebook-közösség.

A fontosabb magyar IT blogok szinte mindegyike foglalkozott a témával, ki óvatosan, ki erőteljesen bírálta az újdonságokat. A fejlesztést követő negatív felhasználói vélemények és tiltakozások biztosan nem tesznek jót a márkának. Pedig a Facebook megállíthatatlanul tört előre, a mobiltelefonokat szinte már erre az oldalra szabják, a világmárkák pedig közösségeket építenek a segítségével. Azonban a jelenlegi hangulat hasonló ahhoz, mint amit itthon a tudatosabb, rutinosabb felhasználók és a szakma az Iwiw-vel szemben érez (értsd: megveti).

Kíváncsian várom, hogy mi lesz a történet vége. Engednek a nyomásnak és elvetik a fejlesztéseket, vagy pedig nekünk felhasználóknak kell lenyelnünk a békát? Személy szerint az utóbbira tippelek.

Kár lenne érte, mert eddig egy hasznos, élvezhető közösségi oldal volt.

Soron kívül

it_guru I 2009.10.19. 07:00

2011-től kötelező az elektronikus kommunikáció a különböző hatóságok között. Elsősorban örülünk, mint Vincent. Másodsorban azonban felhívnám a figyelmet a dátumra, nyomatékosítsuk, 2011. Könyörgöm, mi tartott ennyi ideig?  

Emlékszem, mikor lakást vásároltam mennyi idő és pénzem ment rá, hogy olyan egyszerű dolgokat, mint tulajdoni lap, vagy bejelentkezés elintézzek. Kedvencem amikor 3 óra várás után az ablaknál közlik, hogy nem ide kellett volna jönni, hanem amoda. Onnan persze visszaküldtek, mert hiányzott a diliflepni a papírról, vagy éppen nem lehelt rá háromszor a hivatali macska.

Persze nem csak ezért vagyok az elektronikus ügyintézés elkötelezett híve, egyszerűen itt a 21. század, tessenek haladni kérem. A hűtő konkrétan szól, ha elfogyott a tej, nem értem akkor egy lakásvásárláshoz miért kell három mázsa papírt tologatni.

A cikk sok érdekes elemet tartalmaz, ami nagyban meghatározhatja a magyar elektronikus közigazgatás jövőjét. Egyik sarkalatos pont a centralizáció, ez kifejezetten zavaró, legalábbis nekem. Ebben a témában egyébként kedves elgondolkodtató alkotás a Die Hard 4.0, ami érdekes leckét ad a centralizálás és a túlmodernizálás problémáiból, emellett abból is, hogy hogyan lehet rendőrautóval helikoptert felrobbantani. De komolyan, sosem árt, ha a hatalmi ágak szét vannak választva, nem kell, hogy bárki hozzáférhessen minden adatomhoz vagy hogy azok egy helyen legyenek tárolva.

Ennek ellenére úgy tűnik erős centralizációra lehet számítani, ha az adatkezelésben nem is, infrastruktúrában mindenképpen. Úgy tűnik az államilag felügyelt, fejlesztett és támogatott dolgokon kívül nem lesz semmi másnak helye a rendszerben. Ez nem csupán a szabadversenyt zárja ki, de ismét függővé teszi a felhasználót egy általa nem befolyásolható körülménytől. Ki tudja mennyi pénzt ölnek egy kívülálló számára ellenőizhetetlen rendszerbe és vajon milyen hibák találhatóak benne. Természetes, hogy az adattárolást, feldolgozást, továbbítást megtartja magának az állam, de az adatbevitel történhetne egyéni módon is. Nem csupán arról van szó, hogy teljesen hiába fektettünk az elektronikus aláírásba, ha az állam úgysem ismeri el, de arról is hogy valószínűeg kapunk egy újabb interfészt, ami kizárólag pc-n és internet exploreren kommunikál. Mi lesz azokkal akik linuxot használnak, vagy Macintosht, esetleg PDA-ról, telefonról neteznek?

Akik arról beszélnek, hogy a felhasználót nem lehet kényszeríteni az elektronika használatára azok elgondolkodhatnak azon, hogy vajon milyen lehetett amikor az embereket arra kényszerítették, hogy megtanuljanak írni és olvasni, hogy aláírhassanak. Hogyan is tűnt el a viaszpecsét, és lett helyette bélyegző. Mellékesen Finnországban jövő júliustól alanyi jogon jár az 1Mbites szélessávú internet, így kell ezt csinálni. Ezután az állam nyugodtan elvárhatja, hogy polgárai ne csak pornóra meg viccesvideóra haszálják a hálózatot.

Mi meg úgy járunk az elektronikus átállással, mint a rendszerváltással, a fájdalommentes folyamat közben sikerül sajátosan magyar módon elcseszni az egészet (vagy ellopni amit lehet belőe állami támogatások formájában). A végén kapunk valami alig használható izét és eltölthetünk éveket azzal, hogy kitapasztaljuk a kiskapukat. Aztán majd lehet sírni, hogy ez így nem jó, tetszettek volna forradalmat csinálni.

Gigászok harca

it_guru I 2009.10.16. 07:10

Nincs szórakoztatóbb munkahelyi dolog annál, hogy két másik piacon, de velem megegyező iparágban focizó gigász csatáját a figyelem. Egyrészt, mindjárt szögezzük le: bár az Apple termékeihez való viszonyulás olyasmi, mint a régi idők Depeche Mode rajongása, vagy meg akarták verni a fekete ruhás rajongókat, vagy teliplakátolták a falat Martin Gore képekkel, ennek ellenére én se nem gyűlölöm, se nem szeretem a termékeiket. Nálam ezért a régi, megszokott Windows fut, most éppen a 7-es. Ettől függetlenül roppant szórakoztató végignézni a csatát. 

A W7-et napokon belül pc-kkel együtt forgalmazzák. Egy új termék piacra dobásánál kétséges a siker, ahogy hazánkban is megkérdőjelezhető a piaci megtérülés. Emellett pedig eszetlen és agresszív marketingkampány megy az áramvonalasok részéről, hatalmas a sikerkommunikáció. A legjobb történet eddig az volt, hogy az a tény, hogy megjön az új Windows az önmagában növeli a Mac eladásokat.

Az Apple új kampányt fog indítani a megjelenés után. Ezek szerint az új kampány lényege, hogy XP-ről frissíteni W7-re elég nehézkes (nekem zökkenőmentes volt), továbbá jön a szokásos ütőkártya: mac alatt nem lesz beteg a gép a h1n1-től. Természetesen a Microsoft sem rezzent össze, a hivatalos megjelenés előtt 1 héttel már forgalmazzák a mini netbookokat, W7-el.

Elképesztően nagy csata várható, a jól öltözött Dáviddal és a robosztus Góliáttal. Már készítem is a popcornt.

Neked mi a körzetszámod?

it_guru I 2009.10.10. 07:24

Nagy kihívás előtt a telkócégek, olvasom és nem győzök azon csodálkozni, hogy ez még valahol hír lehet. Tessenek észbekapni, 2009-et írunk, a telefonálási szokások radikálisan átalakultak. Nagyjából 15 éve volt minden szolgáltatónak arra, hogy felkészüljön erre, ha nem sikerült sajnáljuk.

Én személy szerint nem siratom a vezetékes telefont, rég lejárt az ideje, sosem fogok nosztalgiával visszagondolni a betárcsázós internetre sem. Most sem kell sírni, bizony az Alcatel elnök is jól látja, az adatszolgáltatásé a jövő, már ittvannak az okostelefonok csak ki kell szolgálni őket. Közvetlen főnököm két hete érkezett haza Tokióból, és elmesélte hogy ott az iPhone például azért nem megy, mert nem lehet rajta tv-t nézni.

Egy tévéadás pedig nem kis adatforgalmat jelent, talán ez lesz a távközlés és azon belül is a mobil távközlés jövője. A hanghívások persze nem tűnnek el, de a szokások átalakulnak erősen. Éppen a héten jártam Pozsonyban a cég új irodáját összekalapálni, ahol már rögtön egy Skype előfizetéssel nyitottunk. 13 dolláros átalánydíjért hívható egy rakás vezetékes szám világszerte. Kell egy PDA, amin van Skype és 3G vagy wifi, tessék már lehet is telefonálni, még csak irodára sincs szükség. Az alatt a pár nap alatt amíg kinn voltam én is ezt használtam a mobil helyett. Szerencsére nem vágnak földhöz az árak, de a roaming tarifákat egyszerűen pofátlannak és aránytalannak tartom a külföldi mobilnetet meg ne is említsük.

Ez persze a végfelhasználó nézőpontja, nekem tökmindegy, ki vagy hogyan szolgáltat, csak az ár és a minőség számít. Ahogy az Alcatelnél is gondolkodnak, itt az ideje átalakítani a szolgáltatásokat és hangsúlyt fektetni a minőségre. Nyilvánvaló, hogy egy egyszerű telkomcég nem fog megélni, sőt a hálózatépítés és üzemeltetés biztosan veszteséges lesz. Aki ehhez nem talál más tevékenységi kört az könnyen elbukhat egy, a Skype-hoz hasonló szolgáltatáson, akik gondolom a hálózatüzemeltető zsebeit nem tömik tele az átalánydíjból befolyt pénzzel. Várható volt, hogy az internet, az IP telefon és társai előbb-utóbb lenyomják a telekom cégeket, a kérdés csupán az, időben sikerül-e lépniük, vagy eltűnnek a süllyesztőben? Utóbbi esetben pedig mi lesz a felhasználókkal, mert most ugyan nem látszik, de ezek nélkül a cégek nélkül összeomlana a kommunikációnk, még ha veszteségesek is. Attól pedig, hogy a távközlés állami kézbe kerüljön az isten mentsen minket!

123456

it_guru I 2009.10.08. 07:03

A minap olvastam a hírt, hogy többezer többek között Hotmail jelszót loptak el. Aztán a Wired-en láttam a hírt, hogy milyen jelszavak is voltak ezek... :)

A legelterjedtebb jelszó az 123456, de rengeteg olyan felhasználó is volt, aki semmilyen kis/nagy betűt nem használ, továbbá a betű/szám kombináció is ismeretlen, nem beszélve a jelszavak rövidségéről.

Ne csodálkozzunk hát, ha ellopják a jelszavunkat, ha a jelszavunk nem áll másból, mint egy egyszerű számsorból...

Az egyik közkeletű tévhit, hogy a hackert úgy képzeljük el, mint ezt a képen látható figurát. Különleges technikai kütyükkel - melyeket boltban nem, csak a hacker-shopban kapni, de még jobb, ha ő maga építi - csatlakozik a világháló rejtett zugaira, ahol aztán feltör mindent. Emlékezzünk csak a Kardhal filmre, annak is legjobb jelenetére, amikor a főhős, miközben egy hölgy éppen altájon "hackelte", közben ő céltalanul püffölte a számítógépet és feltört valami oldalt (miközben pisztolyt szorítottak egyébként a fejéhez). A képtelen blődli helyett a valóság itt is egyszerűbb és valamelyest unalmasabb is. A hacker az emberi butaságot, figyelmetlenséget és óvatlanságot használja ki, ritkán van szó hagyományos értelemben vett "gépek csatájáról".

A legtöbbször egy elhagyott pendrive, egy pofonegyszerű jelszó, egy véletlenül az asztalon felejtett DVD, vagy egy félrement mail elég ahhoz, hogy hozzáférjenek a belsős céges hálózathoz, vagy akár a saját postafiókunkhoz.

Gondoljunk csak bele, a közösségi hálózatokon már szinte mindenkiről minden adat megtalálható. Egy hacker dolga nem más, mint kikeresni a kedves cégvezető mailcímét, feleségének nevét és születési dátumát, esetleg a gyerekek nevét és születési dátumát, majd magabiztosan bepötyögni a "helena75"-öt a jelszó mezőbe... A tapasztalat szerint az esetek számottevő részében már ez is elég ahhoz, hogy hozzáférjenek a belsős adatainkhoz.

Árpád Digital

it_guru I 2009.10.04. 17:10

Budapesttől kissé messze van, én is csak egyszer voltam ott családdal, de Ópusztaszerre egyszer mindenképpen érdemes elmenni. A legnagyobb látványosság természetesen a Feszty-körkép. Mostanában azonban senki ne induljon útnak, mert a felújítások miatt lezárták a legtöbb helyszínt, többek között a Rotundát is, ahol a körkép található.

Azonban a hír szerint a teljes Feszty-körkép elérhető a weben a Microsoft jóvoltából. Nem csupán a panorámagaléria, hanem egy óriási felbontású digitális változata is a körképnek.

Azonban ez nem ettől nagyszerű, mert nyilván hatalmas digitalizált panorámakép már van rengeteg. De mivel a körképtől normális esetben több méteres távolságot kell tartani a látogatónak, ezért a kép részleteit nehezen lehet tanulmányozni (hacsak nem viszünk távcsövet magunkkal). A netre feltett panorámagalériában azonban a legapróbb részletekig lehet tanulmányozni a képet, egészen Árpád vezér arcbőréig.

Figyelmesebb böngészők felfedezhetik a szíriuszi szimbólumokat Árpád tegezének jobbfelső sarkában!

Az eredeti ThinkPad

it_guru I 2009.10.02. 16:54

Számomra egyértelműen az IBM ThinkPadje volt a laptopok királya, az eredeti és klasszikus laptop. Érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egyes márkák honnan szedték a nevüket, a bűnt jelentő harapással megspékelt Alma elég egyértelmű, de a NotePadből jött Notebook, majd ThinkPad már nem teljesen. Mindenesetre az IBM tervezői bevallottan erről koppintották a nevet, tehát ez az eredeti ThinkPad.

Bársonyos forradalom

it_guru I 2009.10.01. 12:18

Van egy rossz szokásom, valahogy sosem sikerül vigyázni a cuccaimra, a használati tárgy az én fogalmaim szerint legyen strapabíró és tartós. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csapkodom vagy dobálom a laptopot, a telefon vagy éppen az mp3 lejátszót, de előfordulnak balesetek. Ültem már fényképezőre, ejtettem le telefont és számos laptop merevlemezét kinyírtam már.

Alapvető elvárásom, hogy mobileszközben nálam ne legyen mozgó alkatrész, a sportoláshoz használt mp3 lejátszó is inkább flash memóriás és kisebb kapacitású, mint sérülékeny. Persze a memóriáknak van egy meghatározott maximális kapacitása, azon felül egyelőre nehéz és költséges terjeszkedni. A merevlemez még mindig a legolcsóbb megoldás, akkor is, ha a konstrukcióját már jóval meghaladta a technológia.

Ekkor jött a képbe a józan paraszti ész, amit csupán tisztelni tudok és ami mindig lenyűgöz. Az alábbi hírt olvasva  az első reakcióm az volt, hogy „hát ez nekem miért nem jutott eszembe.” A dolog rém egyszerű, az én otthoni gépemben is négy darab merevlemez van egy RAID kártyára kötve, miért ne lehetne ugyanezt megcsinálni memóriával is. Azt persze nem írják hány darab ssd van egybekötve, de végeredményben nem is számít, csak az, hogy mozgó alkatész nélkül 2TB kapacitás mellett 4GB/s sebességet produkál egy winchesterhez képest minimális fogyasztással. Amire a termék gyártói sem térnek ki honlapjukon az a zajszint. Feltételezem egy ilyen kártya sokkal kevesebb zajt bocsát ki magából, mint egy merevlemez, igaz a képeken szemmelláthatóan van rajta hűtő. A gyártó valószínűleg elsősorban ipari felhasználásra szánhatja termékét, olyan helyeken ahol a hatalmas adatforgalmat gyorsan és lehetőleg gazdaságosan kell kezelni. Szerencsére a PC felépítésének köszönhetően akár az otthoni gépbe is beilleszthető egy ilyen kártya.

A méretei egyelőre elrettentőek, csak szerverbe vagy desktop gépbe szerelhető, de az idő múlásával valószínűleg elkészül a hordozható változata is. Ez az apróság megoldaná a laptopokkal kapcsolatos állandó merevlemez problémáimat. Az egyetlen negatívuma az ár, ami közember számára meglehetősen durva, az 1TB-os kereskedelmi forgalomban kapható verzió 5000 amerikai dollárt kóstál. Ebből azért még jó néhány laptopvinyó kicseréltetése kijön, még talán akkor is, ha a Kürttel bányásztatom le róla az adatokat.

A trend mindenesetre látszik és ez igazán üdítő, éljenek és sokasodjanak a mozgó alkatrész nélküli adathordozók! Az IT világban tapasztalható eszetlen fejlődés egyik legjobb tulajdonsága, hogy az ilyen és hasonló fejlesztések hihetetlenül gyorsan elterjednek és a tömegtermeléssel az áruk is elfogadható szintre csökken. A Super Talent egyébként már korábban belopta magát a szívembe a 32GB-os vízálló pendrivejával  Úgy tűnik érdemes odafigyelni rájuk.

Maroknyi örömök

it_guru I 2009.09.27. 19:15

Határozott embernek tartom magam, kialakult letisztult igényekkel, aki módszeresen és többnyire jól választ. Eddig nem is volt nehéz dolgom, hiszen magasra tettem a lécet, amit kevesen ugrottak meg. Most azonban úgy tűnik, minden gyártó az én pénzemet akarja, és tesz is érte.

Alig egy hónapja ünnepeltem a HTC Herót saját hősömként, úgy tűnt végre valami pótolhatja korábbi PDA-m. Aztán megtörtént a lehetetlen, a Nokia bejelentette, hogy októberben jön az N900, ami imádott N800-asom folytatása.

Ez már csak azért is szíven ütött, mert anno Mikko barátom még mint Nokia dolgozó mondta teljes bizonyossággal, hogy az N810 után nem lesz több linux alapú telefon vagy PDA. Akkor persze eldöntöttem, hogy nem is érdekel a Hero, maradok a bevált N szériánál, teljesítményre is meggyőzőbb volt és persze a megszokás is nagy úr. (No meg a közzétett videó is meggyőzött, bár én az eddigi Nokiás tapasztalataim alapján látom, hol vannak a gyenge pontok, de még mindig inkább ezek, mint hogy teljesen új bugokkal küzdjek.) A finnek részéről persze logikus, de mégis merész lépés a nagyobb teljesítményre kapcsolás. Valószínűleg úgy ítélték meg, hogy az Apple-el harcolni felesleges, ezért inkább a Blackberry, a HTC és a Palm felhasználókat veszik célba. Ha emellé hozzáveszem, hogy az új zene- és okostelefonok mellett még egy netbookot is bejelentettek, akkor a csapásirány egyértelmű. Izgatottan várom, hogy sikerül-e a telefonok felől a számítástechnikába átlépni úgy, ahogy az Apple tört be a telefonok piacára számtech cégként.

Aztán jött Hollandia, a Layar és az androidszerelem, arról nem is beszélve, hogy Mikko a Nokiát süllyedő hajónak titulálta és véleménye szerint a jövő az androidé. Talán tudhatja miről beszél, hiszen fejlesztőként lehúzott ott pár évet, bár a legutóbbi meglátása sem bizonyult jónak. Mindenesetre ő Herót vett, és nagyon elégedett vele, én meg elkezdtem újfent androidos telefonokon gondolkodni. A kínálat pedig egyre bővül, a Samsung után ugyanis az LG is bejelentette új androidos mobilját.

Egyelőre kapkodom a fejemet, hogy mit is csináljak, az android, mint platform egyre inkább terjed (egyes gyártók még netbookra is szeretnék portolni), a Nokia Maemoja meg nem tökéletes, de már nagyon megszoktam és hihetetlenül használhatónak tartom. Utóbbi valószínűleg sosem növi ki az N szériát, és ha ez így lesz, akkor sajnos a fejlesztők ráunnak és olyan platformot választanak, ahol több felhasználót elérhetnek.

Jelenleg az egyetlen jó taktikának azt gondolom, ha kivár az ember, legalább addig, amíg az új termékek gyermekbetegségei ki nem ütköznek. Tekintve, hogy én vagyok a célcsoport a várakozás átkozottul nehéz, talán gyerekként karácsonykor éreztem ilyet utoljára. Kérem a tisztelt gyártókat, tessenek engem meglepni, mert nagyon kéne már egy új telefon!